Ethuil – my first bead embroidery / Ethuil – az első gyöngyhímzésem

Ethuil
Ethuil – designed by MyBeadCreatives

Today I bought you something that is literally hot off my bead mat. My first ever bead embroidery – Ethuil.

I was always amazed by the beautiful and complex creations made with bead embroidery. And I always wanted to try it myself, but until now it was just a plan. Some time ago I ordered some Lacy’s Stiff and ultrasuede beading foundations mainly because I have some really beautiful semi precious stone cabochons and I always thought they would be perfect  for bead embroidery.

The day before yesterday, after three weeks I finally got the time again to get back to my beads again. And I got a flush. Bead embroidery. Now. I should do it now. But what if I mess it up? I never did this before and the fact that some sewing is involved made me a bit unsure. I am not able to make two roughly similar stitches after all 😀

I decided to give it a go, but as I really did not want any of my cabochons to go to waste I’ve opted to use a 25 mm glass cabochon for the first time, which I’ve colored with simple nail polish. An easy, quick, safe and fairly attractive trick. I really love the purple of the nail polish I’ve chosen.

This time I did not give too much thought about the colors as I thought I was just learning and experimenting. Surely, I did not want to do something totally off the charts, but I was not thinking about it too hard either. I grabbed some Miyuki Delicas and decided I liked how the Opaque Light Mint (color code: DB 1496) went with the deep puprle of the cabochon.

I am literally in love with the Bright Sterling Silver Plated Miyuki seed beads (color code: 0961) – since I have discovered it I almost always opt for these beads if I need silver seed beads, it is so beautifully bright and sparkly and it does not come off – so it was no question, I will use it for the bezel and embellishment this time as well.

For the first round I’ve chosen 4 mm Pastel Rose pearls from Swarovski. At this point I was fairly satisfied with the look and with my work as well. Here I started to think how I should go on. The easy and what’s most important for a first time bead embroidery would have been to make nice circles with waning sizes of beads…but me??? Oh no. I always do everything in beading the hard way it seems. As I was proceeding my first ever CRAW project popped in mind (read about it here) … I could’ve done some nice, ‘simple’ CRAW rope for the first time, but no, I had to do layered squares, because why the heck not??? 😀

So for the next step I chose to take some Labrador Minos bead from Par Puca and sewed them on one by one to sit between the Swarovski pearls. First time I used Minos beads and I have to tell you, although they are pretty and look awesome, they are a pain in the neck to work with. This step took me the most time as the little beasts didn’t want to sit in the way I wanted them to. But in the end they gave up the fight 😉

At this point I had the next brainstorming. The question was, what to add between the Minos beads? I tried several options, in several colors: 8/0s, 11/0s, DiamonDuo beads, 2-3 mm Fire-polished beads, SuperDuos, pearls, anything I could think of. The winner was the Pastel Purple SuperDuo (color code: 25032AL) which I just simply added between the Minos beads and then I sewed them to the fabric by the upper hole.

What next? Well, after more brainstorming I decided to fill the gaps between the SuperDuo beads with 11/0 Miyuki seed beads in Galvanized Sea Green (color code: 1074) by creating little picots. And at this point I thought: it’s ready. I don’t want to add any more beads. And with that decision I created my biggest problem.

The Lacy’s Stiff beading foundation I’ve used was white. The beads in the last round: purple and green with little gaps between them. If I cut the fabric now and sew the ultrasuede onto the back of the piece there will be white fabric showing. How should I finish? Should I sew down the middle beads of the picots or not? Should I take out the picots try to cut the fabric as close to the last sewn down beads as I could and add the picots back later? I’ve never done this before. I had no clue how to proceed. So I asked some very nice fellow beaders who have much more expertise in bead embroidery than I. They kindly gave me lots of advice and I was grateful for it.

In the end I opted for taking the picots out, trim the fabric as close as I could, glue and sew the ultrasuede to the Lacy’s Stiff and put the picots back at the end. I still had to sew the middle beads of the picots down, so I gave myself half an hour extra work 😀 But in the end I was satisfied with the outcome.

I added a Sterling Silver pendant holder as the last step, but not before I have tried a few beaded holders just to decide I don’t like them 😉 I am still thinking about the chain but for now I went with a purple cord and organza ribbon.

I have to tell you, I got totally hooked on bead embroidery. I really enjoyed making this pendant and I am already thinking about giving it a ring and earrings. Of course, I made this harder as it had to be too, but I managed to solve the problem and I now know what else I have to get to overcome these problems in the future (e.g. permanent markers and such things 🙂 ).

I am very satisfied with Ethuil and although the colors are uncommon for me – I think this is one of the most colorful piece I’ve ever done – I really like how all the colors go together.

I hope you like it too 😉

For more pictures check out the gallery at the end of the post.


Ethuil
Ethuil – designed by MyBeadCreatives

Ma egy olyan ékszert hoztam nektek, ami gyakorlatilag még meleg. Tegnap este lett kész, de már fotózni nem tudtam, az mára maradt. Íme életem első gyöngyhímzése: Ethuil.

Mindig is lenyűgöztek a gyöngyhímzett ékszerek és mindig is tervben volt, hogy kipróbálom én is, de eddig nem volt más, csak terv. Nem olyan régen rendeltem némi Lacy’s Stiff és ultrasuede alapokat hozzá, leginkább azért, mert a féldrágakő kabosonjaim egy részét mindig is gyöngyhímzéshez akartam felhasználni, gondoltam, legyen, ha kedvet kapnék.

Aztán tegnapelőtt, miután három hét után ismét lett időm a gyöngyeimre, hirtelen felindulásból úgy döntöttem, MOST. Most kipróbálom a gyöngyhímzést. Na de mi van, ha elpuskázom? Merthogy azért néhány öltést csinálni kell, le kell varrni a gyöngyöket, én meg két hasonló öltésre is képtelen vagyok. 😀

Úgy döntöttem, megpróbálkozom vele, de mivel nem szerettem volna egyik kabosonomat sem elpazarolni, ha mégis balul sülne el a dolog, egy egyszerűbb megoldáshoz folyamodtam. Fogtam egy 25 mm-es üveg kabosont, egy szépséges lila körömlakkal befestettem és ezt használtam. Gyors, egyszerű és igen mutatós kis trükk. Nagyon-nagyon tetszik a lila, amit választottam.

Nem sokat foglalkoztam a színekkel ezen a ponton, hiszen az egész csak tanulásnak, gyakorlásnak, kísérletezésnek indult. Nyilván nem akartam totál elütő színeket használni, de nem is agyaltam túl a dolgot. Megfogtam néhány színt a Miyuki Delicáimból és úgy döntöttem, hogy az Opaque Light Mint – telt világos menta, ha úgy tetszik – (színkód: DB 1496) passzol a kaboson lilájához.

Mivel gyakorlatilag szerelmes vagyok a Miyuki Bright Sterling Plated gyöngyeibe (színkód: 0961) – mióta az első adagot megvettem, szinte mindenhez ezt használom, ha ezüstre van szükségem, szeretem a csillogását, a tónusát és azt a tényt, hogy nem kopik -, nem volt kérdés, hogy most is ezt fogom használni a befoglaláshoz és a díszítéshez.

Miután a befoglalással elkészültem, első körben 4 mm-es Swarovski teklákat használtam pasztell rose színben. Ezen a ponton egész elégedett voltam a kinézettel és a munkámmal is és ezen a ponton kezdtem el gondolkodni, hogyan tovább? A kézenfekvő, egyszerű és nem utolsó sorban tanulásra kiválóan alkalmas választás az lett volna, ha simán csökkenő méretű gyöngyökkel szépen körbe körbe karikába dolgozom. Ne de én??? Neeeem. Mindent a nehezebb végén fogok meg. Eszembe jutott a legelső CRAW ékszer, amit csináltam (itt olvashatsz róla) … egyszerű kis CRAW hurka? Ugyan már! Nekem emeletes CRAW négyzeteket kellett csinálni első nekifutásra, mert hát miért ne? 😀

Így hát a következő lépésben előkerültek a Labrador Minos gyöngyök a Par Pucától. Szépen egyesével levarrosgattam őket úgy, hogy “beüljenek” a Swarovski gyöngyök közé. Most először használtam a Minosokat és meg kell mondjam, hogy bár szépek és csodásan passzolnak a designba, majd megőrjítettek. A kis dögök az isten fél lábáért nem akartak úgy feküdni, ahogy én szerettem volna, a beigazításukkal pepecseltem el a legtöbb időt, de a végén csak megadták magukat 😉

Itt ismét dilemma és gondolkodás következett: mit tegyek a Minosok közé? Kipróbáltam pár opciót pár színben: 8/0-s kása, 11/0-s kása, DiamonDuo, 2 és 3 mm-es csiszolt gyöngyök, SuperDuo, tekla, mindenfélét, ami csak eszembe jutott. A nyertes a pasztell lila SuperDuo lett (színkód: 25032AL), amit egyszerűen csak befűztem a Minosok közé, majd a szabad lyukakat levarrtam.

Megint gondolkodás. Mivel töltsem ki a SuperDuok közötti helyet? Nagy nehezen 11/0-s Miyuki kása mellett döntöttem, Galvanized Sea Green színben (színkód: 1074), pikókat tettem az SD-k közé. Ahogy ránéztem, tudtam, ez kész. Nem szeretnék több gyöngyöt hozzáadni, nekem ez így kerek egész. Ezzel a döntéssel viszont elég nehéz helyzetbe sikerült hoznom magamat.

Ugyanis a széleken, az SD-k és a pikók középső gyöngyei között maradt némi üres hely.  A Lacy’s Stiff, amire dolgoztam fehér, az utolsó kör gyöngy lila és zöld. Argh! Nem akartam, hogy a fehér alap kikandikáljon a kész ékszerből. Hogy fejezzem be? Cikk-cakkosra vágni nemigen tudom, mert annyira apró, hogy ihaj. Varrjam le a pikók középső gyöngyeit és aztán vágjam le az anyagot? Vagy vegyem ki a pikókat, próbáljam meg az utolsó levarráshoz minél közelebb levágni az anyagot és a pikókat rakjam vissza a végén? Fogalmam sem volt, mit csináljak vele. Tanácsot kértem hát és kaptam is, gyöngyös társaimtól, akik sokkal jártasabbak a gyöngyhímzésben, mint én. Hálás voltam érte, bár többen megjegyezték, nem az egyszerűbb végénél fogtam meg a dolgot 🙂 Hát nem.

Végül úgy döntöttem, kiveszem a pikókat, megpróbálom az SD végéhez minél közelebb körbevágni az anyagot, ráragasztom és összevarrom az ultrasuede-vel és a végén visszateszem a pikókat. Ezzel a lépéssel annyit értem el, hogy jól megszívattam magamat, ugyanis a pikók középső gyöngyeit végül mégis hozzá kellett varrnom az anyaghoz, így viszont jóval macerásabb volt 😀 A végén viszont így is elégedett voltam az eredménnyel.

Sterling ezüst akasztót tettem a medálra, persze csak miután kipróbáltam egy féltucat fűzött akasztót csak azért, hogy egyik se tetszen 😉 A láncon még gondolkodom, egyelőre kapott egy egyszerű, de mutatós lila szalagos nyakláncalapot.

Azt hiszem, elkapott a gyöngyhímzés, de nagyon. Élveztem a fűzés minden pillanatát, és már azon gondolkodom, hogy szettesítem, kap egy gyűrűt és egy pár fülbevlót is. Természetesen megnehezítettem a saját dolgomat most is, de megoldottam a problémákat, amikbe belefutottam és már azt is tudom, mit érdemes még beszereznem a jövőre nézve, hogy – a változatosság kedvéért – megkönnyítsem a dolgot, ne nehezítsem.

Nagyon elégedett vagyok Ethuil-lal, a színekkel is, bár a színkombináció tőlem kicsit szokatlan – azt hiszem ez az egyik legszínesebb darab, amit készítettem -, nagyon tetszik, ahogy kiegészítik egymást. Szeretem 🙂

Remélem, nektek is tetszik.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s